2023 februárjában jelentkeztem az alapítványhoz önkéntes munkára, mivel szeptemberben kezdtem a mesterképzést pszichológia szakon, és szerettem volna szakmai környezetben tapasztalatot szerezni. A tavaszi félévben tudtam is jelentkezni egy nyári táborba, ez pedig augusztusban volt: egy egyhetes intenzív művészetterápiás tábor autizmussal élő óvodás gyermekek számára.
A csoportot két szakember vezette, Petra és Zsuzsi, mellettük pedig ketten önkénteskedtünk egy másik pszichológus hallgató társammal. A feladatunk jegyzőkönyvezés és gyermekfelügyelet volt, a négynapos táborban mi ezt felváltva osztottuk fel egymás között: két nap jegyzőkönyvezett ő, amíg én felügyeletben segítettem a csoportvezetőknek, majd két nap fordítva. Petra és Zsuzsi nagyon jól felkészítettek minket a foglalkozás dinamikájára, mindig időben közölték velünk, ha éppen szükséges lenne egy adott teendőt elvégezni. A gyermekekkel együtt dolgozni óriási élmény volt, a foglalkozás során egyre többet tudtunk meg róluk és dinamikájukról, emellett egyre inkább feltárulkoztak, és a csoportvezetők gyönyörűen segítették őket érzelmeik megfogalmazásában. A zenélés során én is részese lehettem a folyamatnak, ami zenészként nagyon izgalmas volt számomra. Jegyzőkönyvezőként teljesen más volt megélni a csoportban való részvételt: kívülről tudtam szemlélni a csoport működését, ami egy teljesen más típusú, de éppoly értékes tapasztalatnak bizonyult.
Amit pszichológus hallgatóként kifejezetten értékeltem, az az volt, hogy a foglalkozás után volt lehetőségünk a csoportvezetőkkel a gyermekekről beszélni, őket kontextusba helyezni szakmai szempontból. Az alapítványban számomra nagyon szimpatikus a rendszerszintű megközelítése, tehát az, hogy nem csak a nehézségekkel rendelkező gyermekekkel, hanem az ő szüleikkel is foglalkoznak terápiás módon. Ezt korábbi önkéntes tapasztalataim alapján egy nagyon helyes megközelítésnek gondolom tekintve, hogy a gyermeket a környezete milyen mértékben formálja ilyen korai időszakban.