Végzős pszichológia szakos hallgatóként a MURMO Szakpszichológiai és Művészetterápiás Központtal nagyjából egy éve találkoztam, s nagy örömömre láttam, hogy van önkéntes lehetőség a Pro Juventa Alapítványon keresztül (https://projuventa.hu/onkentesseg/). Ez ritka kincs, ugyanis úgy gondolom, hogy ma már kevés helyen lehet gyakorlati tapasztalatot szerzeni hallgatóként.
Az intézményben az önkénteskedési rendszer fokozatosan épül fel, ami azt jelenti, hogy először kisebb mukákat lehet végezni, majd egyre nagyobb felelősséggel járó és érdekesebb feladatkörökkel bíznak meg. Én kezdetben a szakmai team online megbeszélésein jegyzőkönyveztem, amely nagyon érdekes tapasztalás volt számomra. A MURMO team összes szakembere (pl. pszichológusok, pszichiáterek) részt vett a megbeszélésen és az adott kérdéseket megvitatták. Lenyűgöző volt számomra látni, hogy megannyi álláspont hogyan találkozik, majd ebből hogy alakul ki egy konklúzió.
Ezt követően idén nyáron két hetet önkénteskedtem a Murmóban, az intenzív terápiás hetek alkalmából. Az egyik hetet serdülőkkel (14- 18 évesek) töltöttem, egy művészetterápiás fókuszú csoportban, a második hetet pedig kisebbekkel (9-12 évesek) egy pszichodráma csoportban. Itt láthattam először testközelből a terápia erejét, és azt, hogy a terapeutáként mennyi munka és igyekezet van egy adott nap/hét menetének kidolgozásában. Mára már van szerencsém, hogy csoportkísérőként vehetek részt a MURMO munkájában, így hétről hétrel láthatom a gyerekek alkotásain keresztül a fejlődésüket.
Számomra rendkívül sok tapasztalatot adott (szakmailag és emberileg is), hogy csatlakozhattam önkéntesként a Központhoz, de amit leginkább kiemelnék, az a komplex szemlélet, hogy gyermekekkel foglalkozni és segíteni nekik, csak a család bevonásával lehetséges. Erre a Lotilko programban, mely a fő programja a MURMO-nak, óriási hangsúlyt fektetnek a szakemberek (a program része a családkonzultáció, szülőcsoport és szülőklub/edukáció). Ez a szemlélet olyannyira nagy hatást gyakorolt rám, hogy idén elkezdtem a családterápiás képzést. Szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen fiatalon megláthattam a rendszerszemlélet fontosságát a gyakorlatban is, ami a MURMO nélkül nem történhetett volna meg.
És végül, amit mindenképp szeretnék megemlíteni, hogy a szakmai szakértelem, felkészültség mellett nap, mint nap megtapasztalhattam az önzetlen emberi szeretetet és törődést a klienseik irányába, ami véleményem szerint a segítő szakma egyik legfontosabb esszenciája.