Miért érdemes a Murmo megközelítését választani?

Miért érdemes a Murmo megközelítését választani?

Az elmúlt tanévek tapasztalatai alapján szeretnénk Önöknek bemutatni a Murmóban zajló komplex kivizsgálás előnyeit, melyet azért alakítottunk ki, hogy gyermeküknek a lehető legmegfelelőbb segítséget adhassuk. Gyermekpszichoterapeutaként hisszük, hogy a valódi, tartós változáshoz vezető út a mélyebb megértéssel kezdődik.

A legtöbb szülő azzal a céllal érkezik hozzánk, hogy egy bizonyos problémára, például a szorongásra vagy a dacosságra kapjon konkrét választ. A valóság azonban az, hogy a tünetek mögött gyakran komplexebb kép húzódik meg. A gyerekek egyéni helyzetben illetve csoportos környezetben sokszor egészen eltérően viselkednek, és ezt még az is árnyalja, hogy a viselkedésük a képességeiktől is függ. Egy magas intelligenciájú gyermek például remekül “maszkolhatja” a nehézségeit, míg másoknál a szorongás egy adott gyengeség miatt alakulhat ki. Ahhoz, hogy a nehézség valódi okát megtaláljuk, nem elég egy adott tünetre rápillantanunk, hanem az egész gyermeket kell látnunk. Ehhez több szegmens (pl. egyéni és csoportos helyzetek, pszichés és kognitív működés) vizsgálatával kapunk elegendő információt.

Az alap kivizsgálás részét képezik:

  • 1 alkalom szülőkonzultáció – 45 vagy 90 percben, a szülői tapasztalatok átbeszélésére, a vizsgálati célok pontosítása céljából (a megküldött anamnézis-adatok, a korábbi esetleges vizsgálati eredmények alapján)
  • 4 alkalom egyéni klinikai szakpszichológiai kivizsgálás – 4×45 perc, az érzelmi-indulati élet fejlődésére fókuszálva
  • 1 alkalom neuropszichológiai kivizsgálás – ez 1×90 perces intelligenciavizsgálatot takar, életkortól függően egy vagy két ülésben. Ebben a folyamatban nem történik még meg a figyelmi funkciók részletesebb felmérése, de amennyiben ennek szükségessége felmerül, javaslatot teszünk ennek elvégzésére is
  • 2 alkalom csoportos vizsgálat – 2×60 perc csoportos helyzetben történő foglalkozás keretében, kettős szakember-vezetéssel
  • 1 alkalom szülőkonzultáció – 1×45 perc, egy vagy több szakember részvételével. Az eredmények, lehetséges további irányok, javaslatok átbeszélése.

A komplex kivizsgálás részét képezik:

  • 1 alkalom szülőkonzultáció – 45 vagy 90 percben, a szülői tapasztalatok átbeszélésére, a vizsgálati célok pontosítása céljából (a megküldött anamnézis-adatok, a korábbi esetleges vizsgálati eredmények alapján)
  • 4 alkalom egyéni klinikai szakpszichológiai kivizsgálás – 4×45 perc, az érzelmi-indulati élet fejlődésére fókuszálva
  • 2-3 alkalom neuropszichológiai kivizsgálás – a komplex felmérés során a neuropszichológiai jellegű vizsgálatok magukban foglalják mind az átfogó képességvizsgálatot, mind a figyelmi és végrehajtó funkciók részletes vizsgálatát (1×90 perces és 1×50 perces alkalmak)
  • 2 alkalom csoportos vizsgálat – 2×60 perc csoportos helyzetben történő foglalkozás keretében, kettős szakember-vezetéssel
  • 3 alkalom gyermekpszichiátriai vizsgálat – 3×45 perc orvosi konzultáció és felmérés a szükséges diagnosztikai eszközökkel
  • 1 alkalom szülőkonzultáció – 1×45 perc, egy vagy több szakember részvételével. Az eredmények, lehetséges további irányok, javaslatok átbeszélése.

A pszichodiagnosztika több, mint “tesztelés”

A pszichodiagnosztika nem csupán a tesztek futószalag-szerű felvétele.A folyamat során a gyermekkel kialakuló kapcsolat minősége épp olyan informatív, mint a tesztek eredménye. A több alkalom során elegendő idő jut arra, hogy a gyermek a saját tempójában, biztonságos környezetben nyíljon meg. Ez a mélyebb kapcsolati szint teszi lehetővé, hogy jobban megértsük a problémák gyökerét.

Miért van szükség a több vizsgálati alkalomra, nem csupán 1-2 találkozásra? Mi az oka a különféle szegmensek bevonásának?

  • A tempó a gyermekhez igazodik: ha egy-egy alkalom során egy erős érzelmi állapot (például düh vagy szorongás) elviszi a fókuszt, a több alkalom lehetőséget ad arra, hogy a lényegi kérdésekre is sor kerüljön, és figyelembe tudjuk venni a gyermek egyéni tempóját.
  • Mélyebb, személyesebb visszajelzés: különösen a kamaszok esetében van nagy igény arra, hogy megértsék, mi történik velük. Egy harmadik vagy negyedik alkalom során lehetőség nyílik arra, hogy megosszuk velük, mit látunk, és megbeszéljük velük a lehetséges terápiás utakat (pl. gyógyszer, csoportos terápia).
  • Az IQ-profil, mint kapaszkodó: az intelligencia-vizsgálat (ha nem készült nemrég hasonló) segít feltérképezni a gyermek képességprofilját, az erősségeit és a gyengeségeit. Legtöbbször elsősorban nem az “IQ-pontokra” vagyunk kíváncsiak, hanem arra a struktúrára, egyensúlyra vagy egyensúlytalanságra, amit a részképességek kirajzolnak. Ez a profil fontos “figyelmeztető jelként” szolgálhat a neurodivergens fejlődés (pl. ADHD, ADD, ASD) vagy bizonyos tanulási nehézségek, szorongásos panaszok felméréséhez, és teljessé teszi a pszichodiagnosztikai képet.
  • A csoportos diagnosztika: a két alkalmas csoportfolyamat során szerzett információk, a spontán játék és alkotás megfigyelése sokkal teljesebb, a gyermek valós élethelyzetéhez közelebb álló képet festenek, mintha csak egyénileg vizsgálnánk őt. Érzékelhetővé válnak a gyermek kapcsolódási módjai, stresszkezelési stratégiái, láthatjuk, hogyan ért vagy nem ért helyzeteket, miként kezeli az érzelmeit új és többszereplős helyzetekben, miként kommunikál sokféle csatornán.
  • Gyermekpszichiáter szükségessége a folyamatban: Amennyiben a panaszok, tünetek, vagy a kollégák tapasztalatai alapján felmerül, hogy olyan elakadások, zavarok, esetleg betegségek állhatnak a háttérben, melyek orvosi kontrollt igényelnek, szükség van gyermekpszichiáter bevonására már a diagnosztikus szakaszban. Ezt a szakmai protokollok világosan előírják – a pontos diagnózis felállítása, esetleges gyógyszeres megsegítés mérlegelése miatt is feltétlenül szükséges ilyen esetekben. (Az alap kivizsgálásnak nem része a gyermekpszichiátriai kivizsgálás, a komplex folyamatnak azonban igen.

Hosszú távon a komplex megközelítés a célravezetőbb

Tudjuk, hogy a komplex kivizsgálás hosszú és költséges folyamat, de egyrészt a tapasztalat azt mutatja, hogy hosszú távon ez a kifizetődőbb és célravezetőbb. Ahelyett, hogy egy-egy részproblémára fókuszálnánk, ami újabb és újabb nehézségekhez vezethet, a teljes képet érdemes nézni. Így találhatjuk meg a legmegfelelőbb terápiás formát és a leghatékonyabb fejlesztéseket. Ellenkező esetben a szülők pénzt és időt veszíthetnek olyan terápiákkal, amelyek nem működnek, és mindez felesleges frusztrációt okozhat a család életében. Másrészt szakmaetikailag elfogadhatatlan számunkra, hogy a teljes kép értékelése, a lehetséges egyéb okok feltárása, azok megerősítése vagy elvetése nélkül tervezzünk terápiás folyamatokat. A megbízható diagnózishoz a teljes személyiség képére szükségünk van.

A célunk az, hogy gyermekeiknek olyan stabil alapot biztosítsunk, melyre építve a nehézségeikkel való megküzdés sikeresebb lehet. Bízunk benne, hogy a fenti információk segítenek a döntésben.

Amennyiben ezek után sem tudják eldönteni, belevágjanak-e ebbe a folyamatba, kérjük, jelentkezzenek be egy tájékozódó beszélgetésre!