---

Színekre Hangolva – Bevezetés a klinikai művészetterápiás munkába

Képzési tematika

Tanfolyamkód: SE-SZTOK/2026.I./00245 (FAR: B/2025/001635)
Naptári félév: 2026.I. félév
Képzés típusa: Szabadon választható 
Szervező: Az Egészséges Lelkű Ifjúságért Pro Juventa Alapítvány
Partner: Murmo Szakpszichológiai és Művészetterápiás Központ
Egyetem: Semmelweis Egyetem Szak- és Továbbképzési Központ
Állapot: Minősített program

Időpontok: 2026. február 7-8. (szombat, vasárnap), március 6. (péntek)
Időtartam: 3 nap, 18 tanfolyami óra
Helyszín: MURMO, Budapest, Győri út 2/c. II. em./3.
Akkreditációs pontérték: 36 pont 
Részvételi díj: 90 000 Ft
Jelentkezési határidő: 2025. Január 28.
Kapcsolattartó: Szabó Annamária

Jelentkezés: kepzes@murmo.hu

Célcsoport: Alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológusok, gyermek- és ifjúságpszichiáterek, klinikai szakpszichológusok, neuropszichológiai szakpszichológusok

A képzés célja

A képzés célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek a képzőművészeti terápia klinikai alkalmazásának alapjaival sajátélményű és elméleti blokkokon keresztül. A három napos program során a résztvevők betekintést nyernek a művészetterápiás eszközök diagnosztikus és terápiás felhasználásába, megtapasztalják a verbális és non-verbális modalitások ötvözésének lehetőségeit, és gyakorlati készségeket szereznek művészetterápiás csoportok vezetéséhez. A képzés után lehetőség lesz szupervíziós munkában résztvenni.

Előadások részletes tematikája

1. NAP – 2026. február 7. (szombat)

1. előadás (9:30–11:00) 

A csoport megalakulása, érkezés és ehhez kapcsolódó alkotási technikák
Előadók: Pap Erika – klinikai szakpszichológus, szimbólumterapeuta, MBT-A terapeuta, Komáromi Erzsébet Katalin – művészetterapeuta, iparművész

Tartalom:

A művészetterápiás csoport indítása sajátos dinamikával és terápiás lehetőségekkel bír. Az első alkalom kulcsfontosságú a biztonságos tér megteremtésében, a csoportkohézió megalapozásában és az alkotási folyamatba való bevezetésben.

Az előadás során megismerkedünk a csoportindítás módszertanával és az érkezéshez kapcsolódó technikákkal. A „Névjegykártya" technika lehetőséget ad a bemutatkozásra és az önkifejezésre, míg a „Honnan érkeztél, mit hoztál magaddal?" kérdés segíti a jelenlét tudatosítását. A foglalkozás sajátélményű formában zajlik, így a résztvevők megtapasztalhatják, hogyan hat az alkotási folyamat a csoportba való bekapcsolódásra.

2. előadás (11:30–13:00) 

Művészetterápiás eszközök a klinikai diagnosztikában – sajátélmény

Tartalom:

A művészetterápiás alkotások diagnosztikus információkat hordoznak a kliens érzelmi állapotáról, kapcsolati mintáiról és kognitív szerveződéséről. A sajátélményű blokk során a résztvevők megtapasztalják, hogyan szolgáltatnak az alkotások adatokat a pszichés működésről.

A foglalkozás során kipróbáljuk a „Foltok" technikát, amely projektív eljárásként működik. Az előre elkészített vagy ragasztott foltok kiegészítése és értelmezése betekintést ad a percepciós mintákba és az asszociatív gondolkodásba. A reflexió fókuszában az alkotási folyamatban való elmélyülés élménye áll.

3. előadás (13:30–15:00) 

Művészetterápiás eszközök a klinikai diagnosztikában – klinikai esettanulmány
Tartalom:

Az elméleti blokk során klinikai esetek elemzésén keresztül vizsgáljuk a művészetterápiás alkotások diagnosztikus értékét. Áttekintjük, hogyan jelennek meg az alkotásokban a szorongás, a depresszió, a traumatikus élmények és a kapcsolati nehézségek jelei.

A résztvevők megismerkednek az alkotások értelmezésének alapelveivel: a formai jegyek (vonalvezetés, térhasználat, színhasználat, nyomáserősség) és a tartalmi elemek (szimbólumok, figurák, narratívák) elemzésével. Hangsúlyozzuk az értelmezés kontextuális jellegét és a túlinterpretálás veszélyeit.

4. előadás (16:30–17:15) 

A művészetterápiás folyamatoktól a művészetpszichoterápiáig
Tartalom:

A művészetterápia és a művészetpszichoterápia közötti különbség megértése alapvető a klinikai munka során. Az előadás áttekinti a kontinuumot, amely a foglalkoztató jellegű művészeti tevékenységtől a mély pszichoterápiás munkáig terjed.

Megvizsgáljuk, mikor és hogyan alkalmazható a művészetterápia önálló modalitásként, és mikor célszerű más terápiás megközelítésekkel kombinálni. Kitérünk a terápiás keret, a szetting és a terapeuta szerepének különbségeire a különböző alkalmazási formákban.

2. NAP – 2026. február 8. (vasárnap)

5. előadás (9:30–11:00) 

Komplex művészetterápiás eszközök a klinikai gyakorlatban – sajátélmény

Tartalom:

A komplex művészetterápiás megközelítés több érzékszervi csatornát és kifejezési formát integrál. A sajátélményű foglalkozás során a résztvevők megtapasztalják a „Közös kép, egyéni narráció" technikát, amelyben a csoportos alkotást egyéni történetmondás követi.

A technika lehetőséget ad a projektív folyamatok megfigyelésére, a csoportdinamika vizsgálatára és az egyéni narratívák kibontakozására. A reflexió során a csoport közösen fejezi be a mesét, modellezve ezzel a terápiás történetalkotás folyamatát.

A bemutatott technikák:

• • Állapotkép és Önkép: A pillanatnyi érzelmi állapot és az énkép vizuális megjelenítése
  • Gyöngyös technika: Kétszemélyes alkotási helyzet, amely a kapcsolati dinamikát tükrözi
  • Kapcsolati háló: A szociális kapcsolatrendszer vizuális térképezése
  • Szabad rajz: Strukturálatlan alkotási lehetőség az egyéni témák kibontására

• Ellentétek harca: Csapatban történő művészeti játék.

6. előadás (12:00–13:30) 

A verbális és non-verbális terápiás eszközök ötvözésének lehetőségei és kihívásai

Tartalom:

A művészetterápia különleges ereje abban rejlik, hogy hidat képez a non-verbális kifejezés és a verbális feldolgozás között. Az előadás során megvizsgáljuk, hogyan szolgálja az alkotás a szavakba nem önthető élmények kifejezését, és hogyan segíti a verbális reflexió az integráció folyamatát.

Áttekintjük a kétféle modalitás integrációjának kihívásait: mikor érdemes verbalizálni, mikor fontos megőrizni a csend terét, hogyan kerüljük el a túlértelmezést, és hogyan támogatjuk a kliens saját jelentésalkotását. Különös figyelmet fordítunk a reflexiós formák variálására a csoporthelyzettől és egyéni terápiás folyamattól függően.

7. előadás (14:00–14:45) 

Játék – üzenetek vizuális megfogalmazása – megbeszélés
Tartalom:

A játékos elemek integrálása a művészetterápiába fokozza a spontaneitást és csökkenti a teljesítményszorongást. Az előadás során kipróbáljuk az „Ellentétek harca" és a „Vágykép készítés" technikákat.

Az „Ellentétek harca" technika lehetőséget ad a belső konfliktusok externalizálására és vizuális megjelenítésére. A „Vágykép" alkotása a jövőorientált, erőforrás-fókuszú munka eszköze. A reflexió során megvizsgáljuk, mit üzen a kép az alkotónak, milyen hangulatot kelt a csoportban, és hogyan kapcsolódik a jelenhez.

8. előadás (15:00–16:30) 

Művészetterápiás csoportok felépítése az elméletben és a gyakorlatban
Tartalom:

A művészetterápiás csoport tervezése és vezetése speciális kompetenciákat igényel. Az előadás során áttekintjük a csoportstruktúra kialakításának szempontjait: a csoportméret, a nyitott vagy zárt forma, az ülések gyakorisága és időtartama, valamint a tematikus vagy szabad strukturáltság kérdéseit.

A két intenzív sajátélményű nap zárása során a „Terítés" technikával dolgozzuk fel a képzés élményeit. A reflexió fókusza: „Ki mit visz el magával?"

3. NAP – 2026. március 6. (péntek)

9. előadás (16:45–18:45) 

Esetmegbeszélés és zárás

Tartalom:

A záró blokk során a résztvevők bemutatják azokat a kérdéseket, tapasztalatokat és eseteket, amelyek a képzésen megismert módszertanok saját klinikai gyakorlatukban történő alkalmazása során felmerültek. Ez a szupervíziós jellegű megbeszélés lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők visszajelzést kapjanak a képzésvezetőktől és a csoporttársaktól egyaránt.

A megbeszélés fókuszában a következő kérdések állnak: Milyen technikákat próbáltak ki a résztvevők a két képzési alkalom között? Milyen nehézségekbe ütköztek az alkalmazás során? Hogyan reagáltak a kliensek az új módszerekre? Milyen adaptációkra volt szükség az adott klinikai populáció vagy szetting sajátosságaihoz igazodva?

A közös reflexió során megvizsgáljuk a sikeres intervenciókat és a kihívást jelentő helyzeteket, és együtt gondolkodunk a lehetséges megoldásokról. A csoportos esetmegbeszélés modellezi azt a kollegiális támogatási formát, amely a művészetterápiás munka hosszú távú fenntartásához elengedhetetlen.

A képzés lezárásaként a „Terítés" technikával dolgozzuk fel a három nap élményeit. A résztvevők vizuálisan és verbálisan megfogalmazzák, mit visznek el magukkal a képzésről: milyen új ismereteket, technikákat, szemléletbeli változásokat, és milyen kérdéseket szeretnének a jövőben tovább explorálni.

Hatrészes és Hatképes Történet Módszere és a Hétlépcsős elemzés

Képzési tematika

Tanfolyamkód: SE-SZTOK/2026.I./00246 (FAR: B/2025/001635)
Naptári félév: 2026.I. félév
Képzés típusa: Szabadon választható  
Szervező: Az Egészséges Lelkű Ifjúságért Pro Juventa Alapítvány
Partner: Murmo Szakpszichológiai és Művészetterápiás Központ
Egyetem: Semmelweis Egyetem Szak- és Továbbképzési Központ
Állapot: Minősített program

Időpontok: 2026. március 21-22. , április 11., május 9.
Időtartam: 4 nap, 32 tanfolyami óra
Helyszín: MURMO, Budapest, Győri út 2/c. II. em./3.
Akkreditációs pontérték: 50 pont
Részvételi díj: 120 000 Ft
Jelentkezési határidő: 2026. március 5.
Kapcsolattartó: Szabó Annamária

Jelentkezés: kepzes@murmo.hu

Célcsoport: Alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológusok, gyermek- és ifjúságpszichiáterek, klinikai addiktológiai szakpszichológusok, klinikai szakpszichológusok, pszichológusok.

A képzés célja

A képzés célja, hogy a résztvevők elsajátítsák a Mooli Lahad professzor által kifejlesztett Hatrészes Történet Módszerét (Six-Part Story Method, 6PSM) és a hozzá kapcsolódó Hétlépcsős elemzési keretet, valamint Pap Erika és Komáromi Erzsébet nevéhez köthető Hatképes Történet módszerét. A módszer eredetileg a stresszkezelési stratégiák és a reziliencia felmérésére szolgált, azonban mára széles körben alkalmazott eszközzé vált a klinikai diagnosztikában, a terápiás munkában és a traumafeldolgozásban egyaránt. A négy napos képzés során a résztvevők sajátélményű és elméleti blokkokon keresztül megtanulják a módszer egyéni és csoportos alkalmazását, megismerkednek a BASIC Ph reziliencia-modellel, és készségeket szereznek a gyermekpszichiátriai és a klinikai munkában való felhasználáshoz is.

Előadások részletes tematikája

1. NAP – 2026. március 21. (szombat)

1. előadás (9:30–11:00)

A Hatrészes Történet (6PSM) módszere az egyéni alkalmazásban – sajátélmény blokk
Előadók: Pap Erika – klinikai szakpszichológus, szimbólumterapeuta, MBT terapeuta és: Komáromi Erzsébet Katalin – művészetterapeuta, iparművész

Tartalom:

A sajátélményű blokk során a résztvevők maguk is átélik a Hatrépes Történet alkotásának folyamatát. A módszer standard instrukcióit követve mindenki létrehozza saját hat részből álló történetét, rajzos formában.

A sajátélmény után közös reflexióra kerül sor, ahol a résztvevők megoszthatják élményeiket az alkotási folyamatról. A hangsúly nem az értelmezésen, hanem a módszer megtapasztalásán és a személyes rezonanciák megfigyelésén van.

2. előadás (11:30–13:00)

Bevezetés a Hatrészes Történet Módszerébe - előadás
Tartalom:

A Hatképes Történet Módszerét (Six-Part Story Method, 6PSM) Mooli Lahad izraeli pszichológus fejlesztette ki az 1980-as években, eredetileg a stresszhelyzetekkel való megküzdés vizsgálatára. A módszer Marie-Louise von Franz jungiánus analitikus meseértelmezési munkáján alapul, aki a mesék és álmok hat archetipikus elemét azonosította.

A módszer lényege, hogy a kliens egy új, fiktív történetet alkot hat strukturált elem mentén: főszereplő (nem feltétlenül ember), feladat vagy küldetés, segítő tényezők, akadályok, fordulópont és befejezés. Az alkotás során a kliens tudattalan mintázatai, megküzdési stratégiái és világhoz való viszonya metaforikus formában jelennek meg.

Az előadás során áttekintjük a módszer történeti hátterét, elméleti alapjait és a klinikai alkalmazás kereteit. Megvizsgáljuk, miben különbözik a 6PSM más projektív eljárásoktól, és hogyan illeszkedik a narratív terápiás megközelítésekhez.

3. előadás (13:30–15:00)

A Hatrészes Történet egyéni alkalmazási lehetőségének módszertana a klinikai diagnosztikában és terápiás csoportokban – sajátélmény blokk

Tartalom:

A sajátélményű blokk folytatásaként a résztvevők megismerkednek a Hatrészes Történet képzőművészeti alkalmazásának sajátosságaival. A módszer nemcsak rajzos, hanem festett, kollázs vagy vegyes technikájú formában is megvalósítható.

Az előadás során megvizsgáljuk, hogyan befolyásolja az alkotás médiumának megválasztása a történet kibontakozását és a projektív tartalmakat. A képzőművészeti megközelítés lehetőséget ad a preverbiális élmények és a szavakba nehezen önthető tartalmak megjelenítésére.

A résztvevők kipróbálják a módszer különböző vizuális variációit, és közös megbeszélésen reflektálnak a technikák közötti különbségekre.

4. előadás (15:15–16:45)

Eszközök és módszertani igények
Tartalom:

Az előadás során áttekintjük a módszer technikai feltételeit: a papírméretek és -típusok, a rajzeszközök (ceruzák, kréták, festékek) kiválasztásának szempontjait.

Megvizsgáljuk a szetting kialakításának kérdéseit: hogyan alakítsunk ki biztonságos alkotói teret, milyen instrukciók segítik a kliens bevonódását, és hogyan kezeljük a technikai elakadásokat. Kitérünk a dokumentálás módszereire is: a történetek és alkotások rögzítése, az audiofelvételek készítése és transzkripciója.

A résztvevők gyakorlati tippeket kapnak a módszer saját munkakörnyezetükben való bevezetéséhez.

2. NAP – 2026. március 22. (vasárnap)

5. előadás (9:30–11:00)

A Hatképes Történet csoportos alkalmazásának képzőművészet terápiás lehetőségei – sajátélmény
Előadók: Pap Erika – klinikai szakpszichológus, szimbólumterapeuta, MBT terapeuta és: Komáromi Erzsébet Katalin – művészetterapeuta, iparművész

Tartalom:

A csoportos alkalmazás sajátos dinamikát és terápiás lehetőségeket kínál. A sajátélményű blokk során a résztvevők megtapasztalják, hogyan működik a Hatképes Történet csoportban: a párhuzamos alkotás, a közös reflexió és a történetek megosztásának folyamatát.

A csoportos szettingben a módszer nemcsak egyéni diagnosztikus és terápiás eszközként működik, hanem a csoportdinamika és az interperszonális mintázatok feltárására is alkalmas. A résztvevők megfigyelhetik, hogyan rezonálnak egymás történetei, milyen kollektív témák jelennek meg, és hogyan hat a csoport jelenléte az alkotási folyamatra.

6. előadás (11:30–13:00)

A Hatképes Történet csoportos alkalmazásának képzőművészet terápiás lehetőségei – sajátélmény (folytatás)
Tartalom:

A sajátélményű blokk második részében a csoportos Hatképes Történet reflexiós fázisára és a terápiás feldolgozás módszereire fókuszálunk. A résztvevők megismerkednek a történetek csoportos megosztásának és közös értelmezésének technikáival.

Megvizsgáljuk, hogyan facilitálható a csoportos reflexió úgy, hogy az alkotó megtartsa az értelmezés feletti kontrollt, miközben a csoport visszajelzései gazdagítják a megértést. Kitérünk a terapeuta szerepére: hogyan egyensúlyozzon a facilitátor a támogató jelenlét és a túlzott beavatkozás elkerülése között.

7. előadás (14:00–15:30)

A színházterápia és a pszichodráma hatótényezői a módszer alkalmazása során
Tartalom:

A Hatképes Történet Módszere természetes módon kapcsolódik a drámaterápiás és pszichodrámai megközelítésekhez. A történet nemcsak vizuális, hanem dramatikus formában is feldolgozható: a karakterek megszólaltatása, a jelenetek eljátszása és a szerepcsere mind mélyíthetik a terápiás hatást.

Az előadás során áttekintjük a drámaterápia és pszichodráma alapfogalmait, és megvizsgáljuk, hogyan integrálhatók ezek a módszerek a Hatképes Történet munkába. A dramatikus megtestesítés (embodiment), a távolítás (distancing) és a szerepjáték (role-play) technikái mind alkalmazhatók a történetek feldolgozásában.

8. előadás (15:45–17:15)

BASIC Ph – a reziliencia és coping multi-modális modellje

Tartalom:

A BASIC Ph modellt Mooli Lahad és Ofra Ayalon fejlesztette ki a reziliencia és a megküzdési stratégiák integratív megértésére. A modell hat megküzdési csatornát azonosít: Belief (hit, értékek), Affect (érzelmek), Social (társas támogatás), Imagination (képzelet), Cognition (megismerés, gondolkodás) és Physical (testi, fiziológiai).

A modell alapgondolata, hogy minden ember rendelkezik belső erőforrásokkal, amelyek stresszhelyzetben mozgósíthatók. A Hatképes Történet egyik diagnosztikus értéke, hogy a történetben megjelenő elemek alapján azonosíthatók a kliens preferált megküzdési csatornái.

Az előadás során megismerkedünk a BASIC Ph modell elméleti hátterével, kutatási evidenciáival és a klinikai alkalmazás lehetőségeivel.

3. NAP – 2026. április 11. (szombat)

9. előadás (9:30–11:00)

Történetmesélés és gyógyító meseterápia – módszertanok ötvözésének lehetőségei és kihívásai
Előadók: Pap Erika – klinikai szakpszichológus, szimbólumterapeuta, MBT terapeuta és: Komáromi Erzsébet Katalin – művészetterapeuta, iparművész

Tartalom:

A Hatképes Történet Módszere és a gyógyító meseterápia egyaránt a narratív megközelítésekből táplálkozik, de eltérő fókusszal működik. Míg a meseterápia gyakran meglévő történetekkel dolgozik, a 6PSM új, egyedi történet alkotására épül.

Az előadás során megvizsgáljuk, hogyan kombinálhatók ezek a módszerek a klinikai gyakorlatban. Mikor érdemes meglévő meséket használni, és mikor célszerűbb az egyéni történetalkotás? Hogyan segíthetik egymást a módszerek a terápiás folyamatban? Kitérünk a biblioterápia és a narratív terápia kapcsolódási pontjaira is.

10. előadás (11:30–13:00)

A Hétlépcsős elemzés elméleti keretei és gyakorlati jelentősége
Tartalom:

A Hétlépcsős elemzés strukturált keretet ad a Hatképes Történet értelmezéséhez. Az elemzés lépései a következők: (1) a főszereplő jellemzése, (2) a környezet és kontextus vizsgálata, (3) a feladat/küldetés természete, (4) a segítő tényezők azonosítása, (5) az akadályok feltárása, (6) a fordulópont és megküzdési stratégia elemzése, (7) a befejezés és kimenetel értékelése.

Az előadás során részletesen áttekintjük az egyes lépéseket és az értelmezés szempontjait. Megvizsgáljuk, hogyan tükröződnek a történetben a kliens megküzdési mintázatai, kapcsolati sémái és világképe. Kitérünk az értelmezés buktatóira és a túlinterpretálás elkerülésének módjaira is.

11. előadás (14:00–15:30)

Klinikai esetelemzés videó demonstrációval
Tartalom:

Az elméleti ismeretek elmélyítése érdekében videófelvételeken keresztül tanulmányozzuk a Hatképes Történet Módszerének klinikai alkalmazását. A bemutatott esetek különböző korosztályokat és diagnosztikus kérdéseket reprezentálnak.

A videóelemzés során a résztvevők megfigyelhetik a terapeuta instrukciós stílusát, a kliens alkotási folyamatát és a reflexiós fázis dinamikáját. Közös megbeszélés keretében elemezzük a látottakat, és összevetjük a különböző esetekben megjelenő mintázatokat.

12. előadás (16:00–17:30)

A Hatképes Történet módszertana a gyermekpszichiátriai rehabilitációban
Tartalom:

A gyermekpszichiátriai munka sajátos kihívásokat és lehetőségeket jelent a Hatképes Történet alkalmazásában. A módszer különösen alkalmas lehet olyan esetekben, ahol a verbális kifejezőkészség korlátozott, vagy ahol a direkt megközelítés ellenállást vált ki.

Az előadás során megvizsgáljuk a módszer alkalmazási lehetőségeit különböző gyermekpszichiátriai populációknál: szorongásos és hangulatzavarok, viselkedési problémák, traumatizáció, fejlődési zavarok esetén. Kitérünk a fejlődési szint figyelembevételének szempontjaira és a szülők bevonásának kérdéseire.

4. NAP – 2026. május 9. (szombat)

13. előadás (9:30–11:00)

Gyakorlatok és esettanulmányok a Hatképes Történet és a Hétlépcsős elemzés alkalmazására I.

Előadók: Pap Erika – klinikai szakpszichológus, szimbólumterapeuta, MBT terapeuta és: Komáromi Erzsébet Katalin – művészetterapeuta, iparművész
Tartalom:

A záró napon a résztvevők gyakorlati alkalmazási készségeiket mélyítik esettanulmányok elemzésén keresztül. Az első blokkban írott történeteket és az azokhoz tartozó rajzokat elemzünk közösen, alkalmazva a Hétlépcsős elemzés keretét.

A kis csoportos munka során a résztvevők önállóan értelmeznek eseteket, majd közös megbeszélésen ütköztetik elemzéseiket. Ez a folyamat segít fejleszteni az értelmezési készségeket és tudatosítani a szubjektív torzítások lehetőségét.

14. előadás (11:30–13:00)

Gyakorlatok és esettanulmányok a Hatképes Történet és a Hétlépcsős elemzés alkalmazására II.

Tartalom:

A második gyakorlati blokkban a hangsúly a képzőművészeti alkotások elemzésén van. Megvizsgáljuk, milyen többletinformációt hordoznak a vizuális elemek: a színhasználat, a térkitöltés, a figurák ábrázolása, a vonalvezetés.

A résztvevők gyakorolják a verbális (történet) és vizuális (rajz) tartalmak integrált értelmezését. Megvizsgáljuk, mit tegyünk, ha a kettő ellentmond egymásnak, és hogyan használjuk ezt az inkongruenciát a terápiás munkában.

15. előadás (14:00–15:30)

A módszer adaptálása különböző terápiás helyzetekben: gyerekektől felnőttekig 

Tartalom:

A Hatképes Történet Módszere rugalmasan adaptálható különböző korosztályokhoz és klinikai populációkhoz. Az előadás során áttekintjük az adaptáció szempontjait és a szükséges módosításokat.

Gyermekeknél az instrukciók egyszerűsítése, a játékos elemek bevonása és a szülő jelenlétének kérdése merül fel. Serdülőknél az autonómia tisztelete és az ellenállás kezelése a fókusz. Felnőtteknél a módszer kombinálható verbális terápiás technikákkal. Idős klienseknél a reminiszcencia-terápiával való kapcsolódási pontok relevánsak.

16. előadás (16:00–17:30)

A képzés összegzése és a további szakmai fejlődés lehetőségei
Tartalom:

A záró blokk során a résztvevők bemutatják azokat a kérdéseket, tapasztalatokat és eseteket, amelyek a képzésen megismert módszertanok saját klinikai gyakorlatukban történő alkalmazása során felmerültek. A szupervíziós jellegű megbeszélés lehetőséget ad a visszajelzésre és a közös gondolkodásra.

Összefoglaljuk a képzés során elsajátított ismereteket és készségeket, és áttekintjük a további szakmai fejlődés lehetőségeit: haladó képzések, szupervíziós csoportok, szakmai közösségek. A résztvevők irodalomjegyzéket és gyakorlati útmutatót kapnak a módszer önálló alkalmazásához.

A képzés módszertana

A képzés sajátélményű foglalkozások, elméleti előadások, videóelemzések, esettanulmányok és kiscsoportos gyakorlatok kombinációjával zajlik. A sajátélményű blokkok lehetőséget adnak a módszer személyes megtapasztalására, ami elengedhetetlen a hiteles terápiás alkalmazáshoz. Az elméleti blokkok a kutatási evidenciákat és a klinikai alkalmazás kereteit dolgozzák fel.

MBT-A a gyakorlatban – Online képzés

Képzési tematika

A képzés célja

A képzés célja, hogy a résztvevők felelevenítsék már meglévő ismereteiket a Mentalizáció Alapú Terápia serdülőkre adaptált változatáról (MBT-A), és gyakorlati eszközöket kapjanak a serdülőkkel, szüleikkel és családjaikkal végzett terápiás munkához. A nap során a résztvevők megismerkednek a mentalizáló szemlélet alapelveivel, a serdülőkori fejlődés sajátosságaival, valamint az episztemikus bizalom szerepével a terápiás kapcsolatban. A képzést ajánljuk olyan klinikumban dolgozó szakemberek számára is, akik ismerkedni szeretnének a módszertannal.  A képzés után peer szupervíziós csoport és MBT-A terapeuta kiképző csoport indul. Az utóbbi az AFC szervezésében.

Előadások részletes tematikája

1. blokk (9:00–10:30)

A mentalizáló hozzáállás elmélete és gyakorlata
Előadó: Susenka Eszter 

Tartalom:

A mentalizáció fogalma és fejlődése, mely során áttekintjük a mentalizáció történetének jelentősebb mérföldköveit, valamint szerepét a pszichopatológiákban.  Rávilágítunk a mentalizáló terapeuta alapvető attitűdjeire, különös tekintettel a „nem-tudás” pozíciójára és a hiteles, érdeklődő kíváncsiságra. A résztvevők betekintést kapnak a pre-mentalizációs módokba, és eszközöket kapnak a mentalizáció helyreállítására a terápiás „itt és most”-ban. A foglalkozás interaktív jellegű, a résztvevők tapasztalataikkal, elakadásaikkal, kapcsolatos kérdésfelvetéseiken keresztül ültetjük át a mentalizációs hozzáállás kulcselemeit a gyakorlatba.

2. blokk (10:45–12:15)

A mentalizáció dimenziói, episztemikus bizalom kérdései a terápiás munkában
Előadó: Susenka Eszter

Tartalom:

A mentalizáció négy fő dimenziója (automatikus vs. kontrollált, self vs. másik, kognitív vs. affektív, belső vs. külső) segít feltérképezni, hol akad el a páciens mentalizációs képessége. A terápiás munka egyik célja ezen egyensúlytalanságok azonosítása és korrekciója. 

Kiemelt figyelmet fordítunk az episztemikus bizalom koncepciójára: hogyan teremtjük meg azt a teret, ahol a kliens képes feladni ‘episztemikus izoláltságát’ és válhat nyitottá az új tudásra. Bemutatja a decentrálás  jelenségét is, segítve a terapeutát abban, hogy felismerje a kliens mozgását az ágens ‘I’ (cselekvő én), a passzív ‘Me’, és a közös szándékot jelölő ‘We’ állapotok között. A gyakorlati részben elemezzük, hogyan vezet a dimenziók közötti rugalmatlanság pszichopatológiához, és hogyan tanulható újra a rugalmas gondolkodás.

3. blokk (13:15–14:45)

Kihívások és lehetőségek a mentalizáció alapú terápia során, serdülőkori sajátosságok a mentalizáció alapú terápiákban

Előadó: Pap Erika

Tartalom:

A mentalizáció összeomlik stressz, intenzív érzelmek vagy a kötődési rendszer aktiválódása esetén – ez a premantalizáló módokba (pszichikus ekvivalencia, teleologikus mód, „mintha" mód) való visszaesést jelenti. A terapeuta feladata felismerni ezeket a pillanatokat és segíteni a pácienst a mentalizáció helyreállításában.

A serdülőkor a mentalizáció szempontjából különösen sérülékeny időszak: az agy prefrontális területeinek átszerveződése, a fokozott érzelmi reaktivitás és az identitáskeresés mind kihívást jelentenek. Az MBT-A figyelembe veszi ezeket a fejlődési sajátosságokat, és a beavatkozásokat ennek megfelelően adaptálja.

A serdülők terápiájában kiemelt jelentősége van az együttműködés kialakításának, a motiváció fenntartásának és a kortárskapcsolatok mentalizálásának. Az előadás során áttekintjük az MBT-A specifikus technikáit és a serdülőkkel való munkában bevált intervenciókat.

4. blokk (15:00–16:30)

Szülőkkel, családokkal való munka jellegzetességei az MBT-A terápiákban
Előadó: Pap Erika

Tartalom:

Az MBT-A egyik alapelve, hogy a serdülő terápiája nem választható el a családi kontextustól. A szülők bevonása nemcsak a terápiás szövetség erősítését szolgálja, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a szülők saját mentalizációs kapacitását fejlesszük – ez pedig közvetlenül hat a serdülő mentális egészségére.

A foglalkozás során megvizsgáljuk az MBT-F (Mentalization-Based Treatment for Families) alapelveit, a szülői stressz és a saját kötődési minták hatását a szülő-gyermek kapcsolatra, valamint azokat a technikákat, amelyek segítik a családtagok közötti mentalizáció helyreállítását. Kitérünk a konfliktuskezelésre, a határok mentalizálására és a családi narratívák átdolgozására is.

A képzés módszertana

A képzés interaktív előadások, esetmegbeszélések és kiscsoportos gyakorlatok kombinációjával zajlik. A távoktatási forma lehetővé teszi az online részvételt, miközben a breakout room-ok biztosítják a személyes interakciót és a gyakorlati készségfejlesztést.

Ajánlott háttérirodalom

• Bateman, A., & Fonagy, P. (2016). Mentalization-Based Treatment for Personality Disorders: A Practical Guide. Oxford University Press.
• Bateman, A., & Fonagy, P. (2021). A mentalizáció alapú terápia kézikönyve. Oriold és Társai Kiadó.
• Fonagy, P., Gergely, G., Jurist, E. L., & Target, M. (2002). Affect Regulation, Mentalization, and the Development of the Self. Other Press.
• Fonagy, P., Gergely, Gy., Jurist, E. L., & Target, M. (2020). Affektusszabályozás, mentalizáció és a self fejlődése. Oriold és Társai Kiadó.
• Midgley, N., & Vrouva, I. (Eds.). (2012). Minding the Child: Mentalization-Based Interventions with Children, Young People and their Families. Routledge

• Allen, J. G., Fonagy, P., & Bateman, A. W. (2008). Mentalizing in Clinical Practice. American Psychiatric Publishing.

• Rossouw, T. I., & Fonagy, P. (2012). Mentalization-based treatment for self-harm in adolescents: A randomized controlled trial. Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry, 51(12), 1304–1313.
• Bleiberg, E., Rossouw, T., & Fonagy, P. (2012). Adolescent breakdown and emerging borderline personality disorder. In A. Bateman & P. Fonagy (Eds.), Handbook of Mentalizing in Mental Health Practice (pp. 463–509). American Psychiatric Publishing.
• Bevington, D., Fuggle, P., Fonagy, P., Target, M., & Asen, E. (2013). Innovations in practice: Adolescent Mentalization-Based Integrative Therapy (AMBIT). Child and Adolescent Mental Health, 18(1), 46–51.

Gyermek Rorschach teszt – Online képzés

Képzési tematika

Tanfolyamkód: SE-SZTOK/2026.I./00278 (FAR: B/2025/001635)
Naptári félév: 2026.I. félév
Képzés típusa: Szabadon választható – Távoktatás 
Szervező: Az Egészséges Lelkű Ifjúságért Pro Juventa Alapítvány
Partner: Murmo Szakpszichológiai és Művészetterápiás Központ
Egyetem: Semmelweis Egyetem Szak- és Továbbképzési Központ
Állapot: Minősített program

Időpont: 2026. április 25. (szombat)
Időtartam: 1 nap, 8 tanfolyami óra
Helyszín: MURMO, Budapest, Győri út 2/c. II. em./3. (online részvételi lehetőséggel)
Akkreditációs pontérték: 16 pont
Részvételi díj: 47 000 Ft
Jelentkezési határidő: 2026. április 9.
Kapcsolattartó: Szabó Annamária

Jelentkezés: kepzes@murmo.hu

Célcsoport: Alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológusok, gyermek- és ifjúságpszichiáterek, igazságügyi klinikai pszichológusok, klinikai szakpszichológusok, pszichiáterek, pszichoterapeuták, pszichológusok.

A képzés célja

A képzés célja, hogy a résztvevők megismerjék a Rorschach-teszt gyermek- és serdülőkori alkalmazásának sajátosságait. A nap során áttekintjük a gyermekkori válaszadás fejlődési jellegzetességeit, a tesztfelvétel speciális szempontjait, valamint az értelmezés alapelveit. A résztvevők klinikai esetek elemzésén keresztül gyakorlati tapasztalatot szereznek a gyermek Rorschach diagnosztikus alkalmazásában. A képzés után lehetőség lesz szupervíziós munkában résztvenni.

Előadások részletes tematikája

1. előadás (9:00–10:30)

A gyermek Rorschach jellemzői, a gyermekekkel, kamaszokkal való tesztfelvétel, értelmezés sajátosságai - normatív Rorschach-jegyek az egyes életkorokban, a gyermekek fejlődési sajátosságainak figyelembevételével

Előadó: Horváth Diána – gyermek és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus

Tartalom:

A Rorschach-teszt gyermekeknél történő alkalmazása speciális megközelítést igényel, hiszen a gyermeki pszichés működés számos szempontból eltér a felnőttekétől. A gyermekek válaszai tükrözik kognitív fejlettségüket, érzelmi érésüket és a személyiségfejlődés aktuális állapotát.

Az előadás során áttekintjük a gyermekkori Rorschach-válaszok normatív jellemzőit életkorok, az adott korosztályra normatívan jellemző fejlődési sajátosságok szerint. Megvizsgáljuk, hogyan változik a válaszok mennyisége, minősége, a lokalizáció, a formahasználat és a tartalmi kategóriák a fejlődés során.

Az előadás során megvizsgáljuk a tesztfelvétel optimális körülményeit, a gyermekbarát instrukciók megfogalmazását, valamint a kikérdezési fázis speciális szempontjait. 

2. előadás (11:00–12:30)

Gyermekek és kamaszok pszichodiagnosztikai értékelése Rorschach teszttel - klinikai kérdések, pszichopatológiák, fejlődési elakadások

Tartalom:

A Rorschach-teszt a gyermek- és serdülőkori pszichodiagnosztika értékes eszköze, amely betekintést nyújt a személyiség strukturális és dinamikus aspektusaiba. A teszt különösen hasznos olyan esetekben, ahol a gyermek verbális kifejezőkészsége korlátozott, vagy ahol a tudatos önbeszámoló torzított lehet.

Az előadás során áttekintjük, hogyan használható a Rorschach-teszt különböző klinikai kérdések megválaszolására: az érzelmi szabályozás, a gondolkodási folyamatok, az énfunkciók, a kapcsolati minták és a valósághoz való viszony feltárására. Megvizsgáljuk,milyen jegyek mutatják az életkori fejlődési feladatokban való elakadást, milyen konstellációk utalnak patológiás állapotokra.

3. előadás (13:30–15:00)

Az értelmezés alapelvei, klinikai esetismertetés

Tartalom:

A gyermek Rorschach értelmezése integratív megközelítést igényel, amely figyelembe veszi a fejlődési normákat, a klinikai kontextust és az egyéni sajátosságokat. Az értelmezés során a kvantitatív mutatók mellett a kvalitatív elemzés is kiemelt szerepet kap.

Az előadás során megismerkedünk az értelmezés lépéseivel: a strukturális összefoglalótól a tartalmi elemzésen át a szekvenciaelemzésig. Áttekintjük a legfontosabb mutatókat és klasztereket, valamint azok fejlődési vonatkozásait. Különös figyelmet fordítunk a patológiás jelzők és a fejlődési sajátosságok elkülönítésére, valamint a kulturális és szocioökonómiai tényezők figyelembevételére.

Megvizsgáljuk a teszt helyét a komplex diagnosztikus folyamatban, más vizsgálati módszerekkel való kombinálásának lehetőségeit. 

4. előadás (15:15–16:45)

Klinikai esetismertetés

Tartalom:

A képzés záró blokkjában klinikai esetek részletes elemzésén keresztül integráljuk a nap során elsajátított ismereteket. A bemutatott esetek különböző korcsoportokat és diagnosztikus kérdéseket reprezentálnak: szorongásos zavarok, hangulatzavarok, viselkedési problémák, fejlődési zavarok és traumatizáció.

Az esetismertetések során követjük a diagnosztikus folyamat teljes ívét: a beutalási kérdéstől a tesztfelvételen és kódoláson át az értelmezésig és a klinikai következtetésekig. A résztvevők lehetőséget kapnak saját értelmezési hipotéziseik megfogalmazására és megvitatására, ezáltal elmélyítve a gyakorlati alkalmazás készségeit.

A képzés módszertana

A képzés elméleti előadások, esetbemutatások és interaktív megbeszélések kombinációjával zajlik. A résztvevők valós Rorschach-protokollok elemzésén keresztül sajátítják el a gyermekkori értelmezés specifikus szempontjait. Az online részvételi lehetőség biztosítja a távoktatás kereteit, miközben az interaktív elemek lehetővé teszik az aktív tanulást.

Ajánlott háttérirodalom

Angol nyelvű alapművek:

• Exner, J. E., & Weiner, I. B. (1995). The Rorschach: A Comprehensive System. Volume 3: Assessment of Children and Adolescents (2nd ed.). John Wiley & Sons.
• Meyer, G. J., Viglione, D. J., Mihura, J. L., Erard, R. E., & Erdberg, P. (2011). Rorschach Performance Assessment System: Administration, Coding, Interpretation, and Technical Manual. Rorschach Performance Assessment System, LLC.
• Tibon-Czopp, S., & Weiner, I. B. (2016). Rorschach Assessment of Adolescents: Theory, Research, and Practice. Springer.
• Weiner, I. B. (2003). Principles of Rorschach Interpretation (2nd ed.). Lawrence Erlbaum Associates.

Magyar nyelvű alapművek:

• Mérei, F. (2002). A Rorschach-próba. Medicina Könyvkiadó.

Szakács, F., & Kulcsár, Zs. (2001). Személyiségpszichológia. Tankönyvkiadó.