Mikor forduljunk pszichológushoz vagy pszichiáterhez?- Szülő Klub összefoglaló

Ennek a kérdésnek a megválaszolását tűzte ki célul Pap Erika az idei ötödik szülőklub
alkalmával.
Elsőként a személyiség fogalmát ismertette a hallgatósággal. Carver és Scheier a személyiséget – a személyiségen belüli – pszichofizikai rendszerek dinamikus szerveződéseként írja le, amely létrehozza az egyénre jellemző viselkedés- gondolati és érzésmintákat. A pszichés működéssel foglalkozó szakemberek tanulmányaik során megtanulják ezt képet a személyiség működéséről, a későbbi munkásságuk során pedig kiegészítik ezt az emberképet a saját tapasztalataikkal, integrálják azt munkájukba. A terápiák során ezeket összeillesztve próbálják alkalmazni. Azonban a terápiás munkát mindig megelőzi a terápiás terv megalkotása. Amihez fontos megtalálni az elakadás okát továbbá a személyiség erős pontjait is, melyek a későbbi gyógyító folyamat alapjául fognak szolgálni. Számos módszert alkalmazhatnak a szakemberek ezek megkeresésére. Három mérőeszköz típust emelt ki Erika: a projektív teszteket, a papír-ceruza teszteket és a nem-teszt alapú eljárásokat (interjú, megfigyelés). A különböző tesztek és megfigyelések eredményei együttesen fedik fel az elakadás forrását. Ezeket a módszereket egyaránt (gyakran egymás munkáját segítve) alkalmazzák pszichológusok és pszichiáterek, a terápiás folyamat megtervezéséhez. Erika pár szóban megmagyarázta a pszichológus valamint a pszichiáter szakemberek képzése és szakmai működése közötti különbségeket, valamint rámutatott a kapcsolódási pontokra, majd rátért a szülőklub fő témájára.
A pszichés rendellenesség gyanúja esetén a problémát 4 dimenzió mentén kell vizsgálni, majd eldönteni, hogy szükséges-e szakember segítsége. Az első dimenzió a deviancia. Deviánsnak számít a probléma? Erika kiemelte, hogy a társadalom, határozza meg mi a normális és mi a normától eltérő viselkedés (ha lehet egyáltalán ebben a kategóriában gondolkozni). Így a deviáns viselkedés is függ a társadalmi normától. A második dimenzió a szenvedés nyomás és annak mértéke.A szóban forgó viselkedés szenvedést, distresszt okoz-e a személynek és/vagy a környezetének. A következő dimenzió azt vizsgálja, hogy a viselkedésnek van-e funkciója. Segíti-e a személyiség fejlődését valamilyen módon, vagy éppen gátolja azt? Végül, a negyedik dimenzió a személyre vagy a környezetére való veszélyességet vizsgálja.
Ezt követően szó esett a korábbi szülő klubok során felmerülő témákról és az azokkal összefüggő nehézségekről (Online függőségek, ADHD, Táplálkozási zavarok, PTSD, Traumatizáltság). Minden esetben fontos a rendellenességre jellemző tüneteket figyelni, és hogyha több is megjelenik azokból, akkor érdemes szakember segítségét kérni. Szó esett a különböző megküzdési stratégiákról is a reziliencia-multimodális modelljében. A stratégiáink segítségével tudjuk stabilan folytatni az életünket a nehéz helyzetek, traumák ellenére is. Ezeknek köszönhető, hogy ugyan a felnőtt lakosság 70%-a legalább egyszer már átesett traumatizáló eseményen, 80%-uk mágis sikeresen megküzdött vele. Erre pedig a 6 fő stratégia valamelyikét alkalmazták: kognitív-behavior megküzdés; érzelmi- affektív megküzdés; szociális megküzdés; képzelet, fantáziák alapú megküzdés; értékrendszer alapú megküzdés; fizikális megküzdési formák. Ezek segítenek a stabil élet folytatásában traumák esetén.
Zárásképpen Erika pár szóban elmesélte, hogyan zajlik a munka a Murmó központban, hogyan dolgozik együtt pszichiáter szakorvos, kinikai szakpszcihológus, neuropszichológus, művészetterapeuta és családterapeuta, és milyen lehetőségeket foglal magába a komplex ellátás. Majd a résztvevők személyes kérdéseinek megválaszolása következett.